Lassan egy éve már, hogy napvilágra kerültek a Citadella több mint húszmilliárdos átépítési munkálatainak látványtervei, amiken egyértelműen látszott: a munkák részeként a kalandos történetű Szabadság-szobor talapzatára egy keresztet helyeznének.
A Nemzeti Hauszmann Program vonatkozó Facebook-posztjában ekkor hozzáfűzte:
A talapzatra elhelyezünk egy keresztet, az 1100 éves magyar államiság, a nyugati kereszténység és az európai kultúrkör legfontosabb szimbólumát. Arra a talapzatra, amelyet a sztálinista Borisz Jofan tervezett, és ahol korábban a szovjet katona szobra állt, egy keresztet állítunk.
A tervet előbb Budapest főépítésze, Erő Zoltán, majd a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia vezetése, illetve számos közéleti szereplő, tudós és művész is ellenezte, sőt, utóbbiak közösen egy népszavazási kezdeményezést is benyújtottak, remélve, hogy ezzel elkerülhetővé válik a változás.
Nyílt levelükben így érveltek:
a kereszt, az erkölcsi megújulást hozó ember kínhalála, hatalmas jelképe az európai hagyománynak, de nem arra való, hogy politikai szimbólumként meggondolatlanul és ízléstelenül fitogtassák. Ott van helye, ahol hagyománya van, úton-útfélen szerte az országban, templomok előtt, vagy templomtornyok tetején, hívők és szentek emlékművén. […] Annak idején indokolható döntés volt az emlékmű elől a szovjet katona szobrát eltávolítani, hogy az emlékmű a szabadság fogalmának egy szélesebb és általánosabb fogalmát fogadhassa be; a mostani elhatározás újra, s megengedhetetlenül szűkítené e fogalom tartalmát.
A később többek közt egy jezsuita szerzetes, illetve a kormánypárti Demokrata című lap élén álló Bencsik András által is ellenzett ötlet megvalósítása előtt 2024 őszén nem várt nehézség is tornyosult, hiszen kiderült, hogy a szobrot jegyző Kisfaludi Strobl Zsigmond jogörökösei a szerzői jognak köszönhetően 2046 első napjáig megtorpedózhatják a projektet.
Egy, a témában októberben írt cikkünkben épp ezért mindkét oldalt megkerestük: a Miniszterelnökség szerint a felek közti egyeztetés ekkor már zajlott, a leszármazottak egyike lapunknak azonban mindössze egyszeri megkeresésről, és nem valóban folyó egyeztetésről beszélt.
Az örökös hozzátette: keresztény emberként nem tartják jó ötletnek a kereszt elhelyezését, hiszen a szobor jelenleg is teljes, átalakításával pedig egy teljesen új mű jönne létre.
A kialakult patthelyzetet a Várkapitányság ekkor egy törvényjavaslattal próbálta megoldani – derül ki egy szerkesztőségünkhöz eljutott dokumentumból, amiben két lehetséges verziót is olvashattunk. A kormánynak szánt anyag szerint felmerült annak lehetősége, hogy a szerzői jogi, vagy a vagyontörvénybe nyúlva a kormány kikerülné az akadályt, lehetőséget teremtve arra, hogy az 1945-1989 közti időszak művészeti emlékeinek átgyúrása a jövőben gond nélkül megvalósulhasson.
A javaslatok közül végül egy sem vált törvénnyé, a kérdés azonban továbbra is a levegőben lógott. A helyzetet tovább színesítette, hogy cikkünk apropóján Vadai Ágnes 2024 októberében írásbeli kérdést nyújtott be Semjén Zsolt miniszternek. A választ Panyi Miklós államtitkár adta meg, aki kijelentette: a kormány szerint a talapzat megújítása semmilyen módon nem érinti Kisfaludi Strobl alkotását, ettől függetlenül azonban mégiscsak tárgyalnak az örökösökkel.
A kommunikációs csatorna meglétét 2025 tavaszán az egyik leszármazott lapunknak megcáfolta, majd hozzátette: belefáradt az ügybe, amivel egyáltalán nem szeretne már foglalkozni, így ha megkeresné az állam, akkor inkább áldását adná a változásra.
A Citadella átalakítása az elmúlt hónapokban sokat haladt előre, a Szabadság-szobor egy részén azonban ma is állványzat, illetve építési háló áll, így a levegőben lógott a lehetősége annak, hogy tényleg ott lesz-e a talapzaton a kereszt.
A választ végül egy olvasónk által csütörtökön küldött fotó adta meg, azok egyikén ugyanis egyértelműen látszik az átalakítás megléte, így minden jel arra mutat, hogy a kormány elérte a célját:
A témában felmerülő kérdéseinket a Várkapitánysághoz, illetve a Miniszterelnökséghez is eljuttattuk, válaszukat új cikkben tesszük majd közzé, vagy jelen írásunkat bővítjük az esetleges reakcióval.
