Belföld

Devizahitelek: Orbán a Kúriának passzolta a labdát, ahol már össze is hívták a jogegységi tanácsot, közben egymás után függesztik föl a pereket

Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály / MTI
Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály / MTI
  • Bár az uniós bíróság ítélete nyomán már egy hazai bíróság is kimondta első fokon, hogy az Orbán-kormány által alkotott devizahiteles törvény uniós jogba ütközik, a miniszterelnök közölte: nem terveznek törvénymódosítást.
  • Orbán Viktor szerint a luxemburgi székhelyű bíróság nem a kormánynak, hanem a Kúriának jelölt ki feladatokat a devizahitelesek ügyében.
  • A Kúria már össze is hívta a jogegységi tanácsot, és tizenkét korábbi határozatát vizsgálja felül, hogy azok fenntarthatók-e az uniós ítéletben adott jogértelmezést követően. Erre hivatkozva a bíróságok sorra függesztik föl a folyamatban lévő devizahiteles pereket.
  • A budapesti bíróságon pernyertes ügyvéd a 24.hu-nak elmondta: nem állja meg a helyét a kormányfő érvelése, miszerint új jogi lehetőséget ad az uniós ítélet, és bírósághoz lehet fordulni. A jogász szerint ugyanis az EU-s ítéletre hivatkozva a hazai eljárásjog nem engedi meg a perújítást.

Miután a 24.hu beszámolt róla, hogy megvan az első devizahiteles adós, aki az Európai Unió Bírósága (EUB) által hozott ítélet nyomán nyert pert Magyarországon, az Országgyűlésben is téma volt a devizahitelesek ügye.

Noha a luxemburgi székhelyű bíróság ítélete is utalt rá, és annak nyomán a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) ki is mondta, hogy az Orbán-kormány által alkotott devizahiteles törvények alkalmazása uniós jogba ütközik, a miniszterelnök kedden a parlamentben egyértelműen tudatta: a kabinet nem tervez törvénymódosítást benyújtani. Orbán Viktor szerint a meglévő jogszabályok elégségesek, a labda most a bíróságoknál pattog.

Uniós jog vs. devizahiteles törvények

A magyar kormány korábban a devizahiteles törvényekben próbálta rendezni az adósok helyzetét. Olyan jogszabályokat alkottak, amelyek utólag, tartalmilag nyúltak bele a devizaszerződésekbe: érvényessé nyilvánították azokat úgy, hogy visszaállították a devizában kirótt tartozást. Ezzel szemben az Európai Unió Bírósága azt mondta ki, hogy utólag nem lehet belenyúlni a szerződésekbe, nem lehet tartalmilag módosítani azokat, hanem az eredeti állapotot kell helyreállítani. A PKKB friss ítélete az EUB-döntés nyomán vezette le, hogy a hazai devizahiteles törvény uniós jogba ütközik. A bíró idézte a luxemburgi ítélet erre vonatkozó megállapítását, miszerint a nemzeti bíróság nem orvosolhatja a szerződésben szereplő valamely kikötés tisztességtelen jellegéből eredő érvénytelenségi okot oly módon, hogy a szerződést érvényesnek nyilvánítja, és egyidejűleg módosítja annak pénznemét.

A kormányfő úgy fogalmazott:

Az EUB ítélete, az nem a kormányra, hanem a Kúriára jelöl ki feladatokat.

Orbán tehát átpasszolta a Kúriának, ahol már össze is hívták a jogegységi tanácsot. A legfőbb bírói fórum lapunk megkeresésére azt közölte, hogy a már említett EUB-ítélet kapcsán két jogegységi eljárás is folyamatban van. A bíróság honlapjáról pedig az is kiderül, hogy összesen tizenkét korábbi határozatát vizsgálja felül a Kúria, hogy azok fenntarthatók-e az EUB ítéletében adott jogértelmezést követően.

A jogegységi eljáráshoz a folyamatban lévő devizahiteles pereket tárgyaló bíróságok is elkezdtek igazodni.

Értesüléseink szerint a bíróságok egymás után függesztik föl a devizahiteles pereket a jogegységi eljárások befejezéséig.

Mivel az említett eljárás olykor akár évekbe is telik, arról is megkérdeztük a Kúriát, mikorra várható a döntésük, illetve várhatóan hány pert függesztenek föl a különböző bíróságokon a döntésig. Továbbá arról is érdeklődtünk, szerintük milyen feladatot jelölt ki számukra az EUB, amiről Orbán Viktor beszélt.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

Olvasói sztorik